Talán a magyarországi rondellákat, körárkokat is lehetne hasonló célzattal vizsgálni.
A Rujm el-Hiri egy ősi megalitikus emlékmű, amely több mint 42 000 bazaltsziklából áll, amelyek koncentrikus körökben vannak elrendezve, közepén egy 4,6 m magas domborulattal. Az emlékmű ie 3000 és 2700 között épült a Golán-fennsíkon, Szíriában
Pásztor Emília - A fény régészete konyvből, P. Barna 2017
megjelent: KAPU. Az értelmiség magyar folyóirata. 2005.04, 67-69.
Grandpierre Attila:
A kőkörök eredete és az emberiség eltemetett őskori civilizációja. 2. rész.
Európa egyetlen népe, amelynek hagyományai, krónikái, az akkori kor dokumentumaival egyezően a szkíta eredetet tanúsítják, a magyar. ...
Grandpierre Attila: Kik építették a kő köröket? - Összefüggések Stonehenge és a magyarok között. 1. rész - A magyarok ma ismert legrégibb krónikája Tárih-i Üngürüsz - Ez az őskrónikánk azt írja: "A regösök és a krónikások ezt így írták meg (3. old.). Üngürüsz (a magyarok) népe Hunor nemzetségéből származott (5. old.). Amikor (Pannónia) tartományába érkeztek, látták. hogy az ő nyelvükön (azaz a hunok nyelvén) beszélnek (az ottani népek). ...
Ez is egy atcheoasztonómiai elemzés. Lehetséges ok a keletkezésére.
Az archaeoasztronómiai kutatások ritkán érintik a szoláris-asztrális szimbólumok szerepét a régészeti kul- túrákban, pedig számos bronzkori absztrakt ábrázolás jelöl valamely égi jelenséget. A különféle kör alakú jeleket szinte kivétel nélkül napszimbólumnak tekintik a régészek, anélkül, hogy feltennék a kérdést, mi lehet az oka sokféleségüknek, és miért nem csak a legegyszerűbb módon, körrel és sugarakkal ábrázolták a Napot a különféle ...
Judit P. Barna, Brigitta Tóth, Emília Pásztor, Zita Mária Tokai, Katalin T. Biró, Sándor Puszta, István Eke, Adrián Puszta, János Busznyák, Napsugár Kocsis, Beáta Tugya and Csilla Száraz tanulmánya
Ez a tanulmány egy időközi jelentés egy olyan kutatási projekt kezdeti eredményeiről, amely a nyugat-magyarországi Zala megye őskori földvárainak feltárására ...
D O B B A N … kapunyitó
Magyarországon a Dél-Dunántúlon, Szemely-Hegyesen is hasonló létesítmény van. Talán nekünk is jobban kellene tisztelnünk ezt a szakrális helyet, annál, minthogy szántással évről-évre tovább pusztítják a gépek. Caak azért, hogy a “hasznosnak” hitt teret még jobban kihasználja az ember. Talán az itt élő emberek tudatminősége is emelkedne, ha zavartalanul hagynák, kutatnánák ősiségük után és azt ünnepelnék is. Azzal, hogy rendben, háborítatlanul ...
