Késő neolitikus rondel non-invazív vizsgálatai a nyugat-magyarországi Gétyén

Judit P. Barna, Brigitta Tóth, Emília Pásztor, Zita Mária Tokai, Katalin T. Biró, Sándor Puszta, István Eke, Adrián Puszta, János Busznyák, Napsugár Kocsis, Beáta Tugya and Csilla Száraz tanulmánya

Bevezetés

Ez a tanulmány egy időközi jelentés egy olyan kutatási projekt kezdeti eredményeiről, amely a nyugat-magyarországi Zala megye őskori földvárainak feltárására irányult. Nyugat-Magyarországról (Dunántúlról) napjainkig mintegy harminc rondellát és a lengyeli kultúra egyéb összetett szerkezetét ismerjük, ebből hét Zala megyében (BARNA et al. 2016). Jelen tanulmány ezen lelőhelyek egyikének, a Gétye-Gyomgyáló-lejtős körkertnek a non-invazív és multidiszciplináris vizsgálatára összpontosít. Ezt a helyet egy mezőgazdasági repülés közben készült amatőr légifelvételen fedezték fel (1. ábra).

A kutatási projektet több magyar kutatóintézet kutatóiból álló csapat tervezte és bonyolította le. Kutatásunk középpontjában a földvárak, táji elhelyezkedésük és elhelyezkedésük, természeti környezetük és az őskori településrendszerekben betöltött szerepük vizsgálata áll. Mivel az eget is a természeti környezet szerves részének tekintjük, ezért egyik célunk annak elemzése, hogy a rondelek hogyan helyezkednek el az égitestekhez vagy jelenségekhez képest. A cikk szerzői számos tanulmányban foglalkoztak a rondelek meghatározásának, jelölésének, funkciójának, eloszlásának, eredetének és orientációjának problémáival (BARNA/PÁSZTOR 2011; PÁSZTOR/BARNA/ZOTTI 2014; BARNA et al. 2015). BARNA et al. 2016).

Rondels: Zala megyei kutatástörténet

Mióta az 1970-es években felfedezték az első neolitikus rondellát Magyarországon Sén (Vas megye)

(KÁROLYI 1983–84) Nyugat-Magyarországon eddig mintegy harminc rondellát és a lengyeli kultúra egyéb összetett szerkezetét azonosították (BARNA et al. 2016, 1. táblázat; BERTÓK/GÁTI 2011; 2014). A késő neolitikus rondellák pontos száma pontos dátum hiányában nem határozható meg. A dunántúli késő újkőkorszakot a magyar terminológia szerint a lengyeli kultúra korai és klasszikus szakasza (KALICZ 1988) öleli fel.

Zala megyében hat helyen, köztük a két sormás-törökföldeki kerítésen is feltártak hét lengyeli-kultúra kör alakú földvárat, melyek többsége rondellák. A jelenleg ismert lelőhelyek több mint fele a Zalapáti-háti kistérségben található.

Ide tartozik az egyárkos rondel (Gétye-Gyomgyáló-lejtős) és egy hármas rondel (Nagykanizsa-Palin, Anyagnyerőhely). Eddig négy kettős bekerítést azonosítottak (Sormás-Török-földek I. és II., Bezeréd-Telekidűlő II. és Balatonmagyaród-Hídvégpuszta). Mindezen helyszíneken helyszíni felméréseket végeztek. A Becsehely-Gesztenyési-földek feltételezett rondeljának pontos alaprajza továbbra is bizonytalan, mivel csak légifelvételek alapján ismert, a többi lelőhelyen kisebb-nagyobb feltárásokat végeztek (Sormás-Török-földek: BARNA 2007; BARNA). /PÁSZTOR 2011; Nagykanizsa-Palin, Anyagnyerőhely: TOKAI 2008; Balatonmagyaród-Hídvégpuszta: BÁNFFY 1992; 1996). A Bezeréd-Teleki-dűlő II és a Gétye-Gyomgyáló-lejtős lelőhelyeket is geomágneses felmérésekkel vizsgálták.

Összegzés

Ez a cikk a nyugat-magyarországi gétyei régészeti lelőhely non-invazív kutatásának előzetes jelentését nyújtja. A geofizikai felmérés és számos helyszíni felmérés megerősítette korábbi feltételezésünket a késő neolitikus kör alakú zárvány, az úgynevezett rondellák jelenlétéről. A burkolat alaprajza világosan körvonalazódik. A rondel egyszerű ovális alaprajzú, négy bejárattal (vagy bejárattal). Egyetlen, V alakú keresztmetszetű árokból áll. A négy bejárat tengelyei 66°, 141°, 255°, illetve 333° északi tájolásúak. A lelőhelyen gyűjtött kerámia- és kőleletek, köztük vörösre festett szilánkok a rondellát a késő neolitikumba, a lengyeli kultúra klasszikus szakaszába datálják. Talajprofilokból és csigákból talajmintákat gyűjtöttünk és elemeztünk. A talajképző folyamatokat és az esetleges emberi hatásokat terepi leírások és laboratóriumi elemzések alapján vizsgáltuk. A Horizont C felső mélysége, a talaj szerkezete és a kalcium-karbonát tartalom arra utalt, hogy az erre a régióra jellemző erózió jelentős hatással volt a talajfejlődésre. A mélyebb talajhorizontok rendkívül magas foszfáttartalma megerősíti a rondelen belüli antropogén hatást. A talajszerkezet és a kalcium-karbonát tartalom talajmélység szerinti megoszlása ​​a talajszelvény és az árkon kívülről származó fúrt minták esetében a talajmélység függvényében változik. Ezzel szemben az árkon belüli talajszelvény kalcium-karbonát tartalma és textúrája 60 és 190 cm között nem változik markánsan, ami a régészeti leletekkel összhangban a rondel korábbi jelenlétét, illetve talajtani szempontból későbbi feltöltődését igazolja.

Eredeti itt: https://www.academia.edu/41638614/Non_invasive_Investigations_of_a_Late_Neolithic_Rondel_at_G%C3%A9tye_in_Western_Hungary

Amateur aerial photo of the rondel at Gétye-Gyomgyáló-lejtős./ Amatőr légifotó a Gétye-Gyomgyáló-lejtős rondelláról.

The orientation values of the gates on the eastern side of circular enclosures (rondels) investigated in Transdanubia./ A Dunántúlon vizsgált körbekerítések (rondelák) keleti oldalán lévő kapuk tájolási értékei.

The location of soil profi les (TSZ1 and TSZ2) and soil augering points (F01-F08) shown on the magnetometer plot. / A magnetométeres diagramon feltüntetett talajprofilok (TSZ1 és TSZ2) és talajfúrási pontok (F01-F08) elhelyezkedése.

Layers of the soil profi le No 1 (TSZ1) and its finds / Az 1. számú talajszelvény (TSZ1) rétegei és leletanyaga.